“Van még tennivaló a Bulinegyedben”
– olvashatjuk a NAV hivatalos oldalán, a nav.gov.hu-n. A legutóbbi razziában a NAV, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a VI. és VII. kerületi önkormányzat szakemberei vettek részt a belvárosi szórakozóhelyek és üzletek ellenőrzésében.
Mint ismeretes, a 2018-ban tartott népszavazást megelőzően a vendéglátós érdekkör áldozat szerepében járta be a médiát, amiért “több tízezer munkavállalójuk külföldre menekül”, ha a bulinegyed szabályozása a lakók alkotmányos jogait helyezi előtérbe. Már-már hullottak a könnyeink, midőn elolvastuk a NAV beszámolóját, ahol a jövedéki csalások, pancsolt alkoholos italok, más üvegbe töltött termékek mellett beszámolnak róla, milyen hirtelen vált szükségessé a “nemzetgazdaság motorjának” sürgősen bejelenteni 230 munkavállalót.
Miközben ez az érdekkör álságosan a munkavállalók érdekeiért kampányolt tavaly, kikövetkeztethető a feketén dolgozók aránya, és az elkerült adó, amit ezek a vállalkozások ilyen módon nyernek, törvénytelenül.
De nem szabad megfeledkezni a hirtelen megugrott nyugták számáról, ami ugyancsak alátámasztja ezen vállalkozások illegitim működését: egy hét alatt 20 ezerrel nőtt a kiadott nyugták száma! Érdemes figyelembe venni, hogy a NAV-os razziák, rendőrségi razziák megléte a 2017. óta nyilvánosságot látott lakossági nyomásnak köszönhető. Ezen ellenőrzésekkor pedig rendre ugyanazok az eredmények születtek, most is, immár 3. alkalommal. Felmerül a kérdés, hogy ha a razziák semmi eredményt nem hoznak a becsületes üzletmenet elősegítésében, úgy ezek a konzekvensen adókerülő, mondjuk ki: csaló vállalkozásokmiért is vehetnek részt továbbra is a gazdaságban, ráadásul pont egy olyan privilegizált terepen mint Erzsébetváros, ahol nyilvánvaló gazdasági előnyt élveznek Budapest többi kerületével szemben?
Önkormányzatunk megválasztott képviselői, és a kerületi jegyző felelősek azért, hogy ezek a helyek továbbra is fosztogathatják az állam bevételét, és természetesen a kerületünket.
És még egy: a legutóbbi ellenőrzéskor a NAV megüzente, az ellenőrzés alatt zárva tartók “kiemelt figyelemre számíthatnak”. (Azt nem tudni, hogy az 500 – 20 ezer fölötti össz. kapacitású – vendéglátóhelyből hány tartott nyitva, és amelyek nyitva voltak, mennyiben volt ellenőrzés.) Mit takar pontosan ez a kiemelt figyelem? Ez a legutóbbi razziát követően is elhangzott, mégsem értesültünk róla, volt-e folytatása, vagy bármilyen következménye ennek a kiemelt figyelemnek.
Javaslom a továbbiakban a kiemelt figyelem azonnali bezáratásban manifesztálódását. Érdekét szolgálná ez az államnak, a kerületnek, a tisztán vállalkozó vendéglátósoknak, és természetesen a lakosságnak.
Végezetül nézzünk meg tehát néhány tényt, és a felmerülő kérdéseket: mégis mekkora kárt okoz a “bulinegyed?”
TÉNYEK:
1.) A „bulinegyed” nem spontán alakult ki, hanem kezdetben a szabályozás szándékos hiánya, majd 2013-tól egy alkotmányos aggályokat felvető helyi, önkormányzati rendelet, illetve az országos, vállalkozóbarát és maximálisan lakosságellenes törvények segítségével.
A kerületi jegyző cselekvésképtelenségét, és a hatóságok tehetetlenségét kihasználva nagyon is tervezetten, egy szűk befektetői- politikai érdekcsoport elvárásainak megfelelően hozták létre, és soha az életben nem kérdezték meg -vagy tájékoztatták- a helyi lakosságot előzetesen erről.
2.) A „bulinegyedbe” látogatók nem hagyományos értelemben vett turisták, hanem úgynevezett „bulituristák”, akik elsődlegesen az olcsó lerészegedés miatt jönnek Budapestre, és hogy a kiemelt bűncselekmények kivételével elég sok mindent megtehetnek, hiszen nincs akkora állománya a rendvédelmi szerveknek, hogy biztosítani tudja az ott élők nyugalmát napi 80-100 ezer „turista” mellett. Csoportos garázdaságok, rongálások, szabálysértések ezrei történnek egyetlen éjszaka, (fél)anarchikus állapotok uralkodnak Belső-Erzsébetvárosban.
3.)A lakosság alapvető, egészséges környezethez való joga súlyosan sérül, aKúria Köf.5.037/2016/4. számú határozatát figyelembe véve kijelenthető, hogy anyitvatartás korlátozása elkerülhetetlen, Belső-Erzsébetvárosra hatványozottan igaz, hogy „az egyedi esetekben igénybe vehető közigazgatási hatósági út nem adott megfelelő választ az üzletek éjszakai működéséből eredő helyi társadalmi feszültség kezelésére.”
4.) A 3-as pontból következően nincs szükség éjszakai polgármesterre sem, a jelenlegi jogszabályok alapján a probléma helyi önkormányzati szinten is kezelhető, ráadásul Vattamány Zsolt polgármester gyakorlatilag ígéretet tett a nyitvatartás korlátozására:
„Akár meglesz a népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékot meghaladó részvételi arány, akár nem, ha „az Erzsébet körút, a Király utca, a Károly körút és a Rákóczi út által határolt területen élők egyértelmű és világos döntést hoznak, azt valóban iránymutatásként fogja a kerületvezetés értelmezni.”
Az ott élők közel 80%-a az éjféli zárásra szavazott, amelyből még „iránymutatásként” sem következhet más, mint az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének korlátozása helyi, önkormányzati rendelettel.
„Beszédes”, hogy lassan egy éve nem tudott reagálni erre a VII. kerület polgármestere, egyáltalán nem válaszolt a lakossági kérdésekre, ahogy ezzel a felvétellel sem tudott mit kezdeni Vattamány Zsolt.
KÉRDÉSEK:
Az „előnyök” szempontjából a sokat emlegetett 2016-os „6.6 milliárd” forintnyi éves állami bevétel mellett van még néhány lényeges kérdés (a teljesség igénye nélkül), hogy ezek után vajon mennyire pozitív a mérleg, úgy az ország, mint a főváros szempontjából:
–Hány lakó szenvedett maradandó egészségkárosodást a „bulinegyed” okozta megnövekedett zajszennyezéstől? (Különös hangsúllyal vonatkozik ez a kérdés a gyermekekre, és az idősekre.)
–Mennyibe került az egészségügyi ellátásuk?
–Hány ember halálozott el a várható élettartamnál korábban a „bulinegyed” által okozott egészségkárosodás miatt?
–Hányan veszítették el az állásukat, vagy mennyien teljesítenek gyengébb hatásfokkal a munkahelyükön a zaj okozta kialvatlanság következtében, és mekkora kár érte a nemzetgazdaságot emiatt?
–Mekkora a rongáló „turisták” által okozott kár összege? (például: parkoló gépkocsik, közparkok, játszóterek, műemlék-épületek, templomok, zsinagógákkülső homlokzata – elsősorban, de nem kizárólag a vizelet miatt- ablakbetörések, közlekedési táblák kidöntése, szemetesedények tönkretétele stb.)
–Mekkora az épített környezetben okozott kár összege? (például: rövid távú lakáskiadás céljára hasznosított ingatlanok átalakítása esetén, vagy kocsmaportálok kialakításakor szétvert főfalak, repedezett födém a veszélyes mértékű környezeti rezgés, mélynyomók miatt stb. )
-Hány milliárdot emészt fel a „bulinegyed” által okozott köztisztasági, közbiztonsági többletkiadás? (takarítás, takarítógépek, a közterület-felügyelet létszámának emelése, a rendőrség túlórapénze, és egyéb módon történő támogatása, magánbiztonsági-cégekre fordított kiadások, a hatósági iroda dolgozói létszámának emelése stb.)
–Hány lakó járt úgy, hogy az ingatlanját a statisztikai árnál lényegesen kevesebbért tudta kényszerből eladni, ezért alacsonyabb komfortfokozatú lakóingatlanba tudott csak költözni? – Hiába magyaráznak különféle „független elemzők” , meg „szakértők”, arc nélküli internetes trollok, hivatásos ingatlanhiénák a milliós négyzetméter-árakról, amikor a lakó szembetalálkozik a sok esetben négyzetméterenként alig 3-400 ezres rideg valósággal.
Hányan jártak úgy, hogy központi helyen fekvő (ahol minden könnyen megközelíthető, színházak, kultúrális intézmények stb.), a „bulinegyed” előtt csendes, környéken lévő nagypolgári lakásaikat áron alul adták el, és a külső kerületekbe kellett menekülniük az elviselhetetlen zajból és mocsokból – és így az utazgatással több óra megy el a napjukból (ezáltal kevesebb időt tudnak tölteni a családjukkal)?
-Az elmenekülő lakókkal kapcsolatosan is: mennyi, nem vendéglátás (azon belül is kocsma) főprofillal működő, elsősorban a helyi lakosságot kiszolgáló üzlet, kereskedés ment tönkre és húzta le a rolót a „bulinegyed” miatt „megváltozott igényeknek” köszönhetően?
-Hány olyan ember van, aki, ha akarna se tudna elköltözni, mert önkormányzati lakásban él, vagy mert idős, és túlságosan megterhelő lenne számára egy költözés ? (Az egyébként 30-60 éve megszokott, lakóhelyéről, melyet pár év alatt tettek élhetetlenné.)
-Mennyivel jutott volna több forrás a költségvetésbe, ha minden vállalkozás 100%-ban törvénytisztelő módon működne, tisztességes adózás -helyi adók is-, valamennyi munkavállaló bejelentése etc.? Ugyanez a lakáskiadókra, mennyivel jelentene/jelentett volna több pénzt, ha nem lennének illegálisan működő szálláshelyek, és betartanák a vonatkozó jogszabályokat minden esetben?
–Mennyivel több bevételhez jutna a főváros, és az állam, valamint a kerület(ek) is, ha a -rövidtávra kiadott ingatlanok jelentős térnyerése, és az életvitelszerűen ott élők számának jelentős csökkenése ellenére is- sűrűn lakott belvárosból az igénytelen tömegszórakozóhelyeket, nagy befogadóképességű klubokat nyugati mintára a külvárosba telepítenék, és a mennyiségi helyett a minőségi vendéglátásra helyeznék a hangsúlyt? (Az olcsó legénybúcsú-és pub crawl turizmus, az azt kiszolgáló vendéglátóhelyekkel együtt meg oda kerülne, ahová való: Ember (és állat) által lakott területeken kívülre.)
A képek forrása: Élhető Erzsébetváros
No Comments