„Ferihegy 3” a belváros közepén?

Az utóbbi időben, ha valamilyen okból felkelti az érdeklődését a sajtónak a Budapest VII. kerületének Belső-erzsébetvárosi részén ideiglenesen létező „bulinegyed”, akkor leginkább a hiszékeny bulituristáknak jóval a piaci ár fölött sütőport, majoránnát eladó egyszerű utcai csalókról, esetleg a közvécék hiányáról esik szó, mint a legégetőbb problémákról, amelyek felháborítóak, és tarthatatlanok egy XXI. századi világváros közepén. A köztisztaság kérdése érintőlegesen kerül említésre, nem sűrűn látni ehhez hasonlólakossági videófelvételeket az országos médiában, és a zajszennyezésről is nagyon keveset hallani. Hiába küld a belvárosba a BRFK minden évben több rendőrt, hiába fizet a VII. kerületi önkormányzat a kerületi rendőrségnek 30 milliós túlórapénzt, és hiába költ jogkör nélküli biztonsági cégekre tízmilliós összeget évente, hiába emelték meg a hatósági iroda munkatársainak létszámát, hiába dolgozik több rendész (közterület-felügyelő), sajnos továbbra is elviselhetetlen az ott élők jelentős részének úgy az utcai, mint a vendéglátóhelyekről származó zaj.

(Ilyenkor többen jönnek a budai négyzetméter-árakkal, meg, hogy nyugodtan el lehet költözni mindenkinek. Ezt nem is kommentálnám, illetve csak annyit jegyeznék meg, hogy aki ebben látja a megoldást, tekintse meg ezt a felvételt és/vagy olvassa el ezt a cikket. Aki a 2018-as helyi „népszavazás” érvénytelenségére hivatkozik, annak ezt a videót tudom ajánlani. A „bulinegyed” kialakulásáról, és hogy mennyire volt beleszólása mindebbe a lakóknak, arról pedig ezt a rövid bejegyzést érdemes végigolvasni.) 

Február 4-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a VII. kerület Belső-erzsébetvárosi részére vonatkozó éjszakai zajtérképekre elektronikus úton, emailben. Első alkalommal nem jártam sikerrel, a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájának vezetője szerint ugyanis az (egyébként több millió forint közpénzből készített) akusztikai szakvéleményben foglalt információk „szellemi terméknek” minősülnek, és a zajtérképeket sem kaptam meg. Mivel a válasszal nem voltam elégedett, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultam, a dr. Péterfalvi Attila által vezetett NAIH végül nekem adott igazat, tehát úgy tűnik mégsem képeznek államtitkot a mérési eredmények, illetőleg a zajtérképek sem:

Belső Erzsébetváros zajterhelése a 2017-2018-as években

És a Budapest Airport által végzett zajmérések 2017-ben: 

(A képek a Budapest Airport honlapján hozzáférhető információk alapján készültek.) 

A Belső-erzsébetvárosi zajméréseknél az egyes mérési pontokhoz tartozó adatok több, mint sokkolóak, és akkor még nagyon enyhén fejeztem ki magam. Ez alkalommal a 2017-es év éjszakai zajterhelésére fókuszáltam, a mérések a 23 óra és hajnali 3 óra közötti időszakban készültek, augusztus 10. és november 2. között, azaz, még csak nem is az úgynevezett „idegenforgalmi szezon” közepén. Akkor tehát néhány adat a 2017. évi utcai zajterhelésről, a teljesség igénye nélkül:

Akácfa utca 

A Fogasház-Instant komplexum:

Fogasház (20 m): 64.3 db

Instant (10 m): 64.9 db

Liebling (10 m): 64.7 db

Robot (10 m): 64.7 db

 (A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)

Az ELLÁTÓház és a Gozsdu Udvar környéke 

Dob utca, ELLÁTÓház / HiVE (5 m) : 72.5 db

Dob utca 14. Gozsdu Udvar (3 m): 67.7 db

Gozsdu Passage játékterem (10 m): 63.7 db

Utcai zaj a Síp utca 27-nél: 61.9 db

  (A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)

„Kultúra utcája” (Kazinczy utca)

A Szimpla Kert (és egyes) szomszédai: 

Hummus Falafel (10 m): 69.3 db

Karaván (5 m): 68.8 db

STart Craft Beer Bar (5 m) 63.6 db

Szimpla Kert (5 m): 63.7 db

 (A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna) 

A Tesla Klub (viszonylagos) közel(ség)ében: 

Kazimír Bisztró (5 m): 63.4 db  

Dohány utca 

Black Dog Pub (15 m): 65.2 db

Ziccer – TrollFoci Sport Pub (10 m): 61 db

Utcazaj a Dohány u. 51-nél: 51 db

 Erzsébet körút 

Blokk Bar (5 m): 66.3 db 

Salvatore Bar (2 m): 65.6 db

Károly körút 

Kakas Presszó (2 m): 58.8 db

Kakas Plusz (5 m): 59.9 db

Ördög Katlan Söröző (20 m): 60.7 db 

Kertész utca 

Klub Vittula (15 m): 56.1 db

Klauzál utca 

Doboz (? m): 55.7 db

Füge Udvar (10 m): 47.3 db

Udvarrom (10 m): 45.4 db

Madách tér, Madách Imre út 

Pivo & Bar (15 m): 58 db

Telep (3 m): 65.7 db

 (A felvételek illusztrációk, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)  

Nagy Diófa utca 

Dzzs Bár (30 m): 55.8 db

Grandio Party Hostel (5 m): 53.2 db 

(A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna) 

Rumbach Sebestyén utca 

Utcazaj a Rumbach Sebestyén u. 3-nál: 56.2 db

Utcazaj a Rumbach Sebestyén u. 7-nél: 57.6 db

(A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)   

Wesselényi utca 

Buborék Söröző (15 m): 65.3 db

 Kárpit Cafe (30 m): 62.3 db

Sark1 (10 m): 66.1 db

Sark 2 (15 m): 62.7 db

The Slang Pub (15 m): 65.5 db

Utcazaj a Wesselényi u. 40-nél: 58.7 db 

(A felvétel illusztráció, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna) 

Mindennek van határa!

 A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (27/2008-as rendelet)szerint az „üzemi és szabadidős zajforrások” zajterhelési határértékei éjszaka (22 óra és 6 óra) között „nagyvárosias beépítésű” lakóterületen 45 db. Lakóingatlanon belül, lakószobában 30 db. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet (Zajrendelet) 10. § (1) bekezdése alapján egyébként zajkibocsátási határérték megállapítására van szüksége többek között a vendéglátóhelyeknek is, amelyek akár „szabadidős zajforrást” szeretnének üzemeltetni (gy.k. a zeneszolgáltatás is idetartozik), ebben a környezetvédelmi hatóság jár el (ami alaphelyzetben a jegyző, a VII. kerületben is, leszámítva az önkormányzati bérleményekben működő vendéglátóhelyeket, ahol a kormányhivatal általában a szomszédos kerület jegyzőjét jelöli ki környezetvédelmi hatóságként).

A határérték megállapítása nem egyszerű, a 27/2008-as rendelet 5. §-a adhat kiindulópontot, illetve a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (93/2007-es KvVM rendelet), egyébiránt a különféle zajkibocsátási határérték egy-egy konkrét vendéglátóhelyre vonatkozóan közérdekű adatnak számítanak, számos helyről letölthetőek (egyetlen random példa a sok közül). A határérték megállapításánál fontos fogalom még a Zajrendeletben meghatározott hatásterület (a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület”) , ami a belvárosban jellemzően a zajtól védendő épületeket, a környező lakóingatlanokat érinti. A legtöbb esetben a zajkibocsátási határértékeknek az épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re (illetőleg a nyílászárótól „általában 2 m-re”), a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük.  Tehát egy vendéglátóhely „szabadidős zajkibocsátásából”, zeneszolgáltatásából származó zaj nagyon leegyszerűsítve a hatásterületén lévő lakóépületnél az egyes lakások esetében kívül, az ablaktól 2 m-re nem haladhatja meg a 45 decibelt a legnagyobb zajterhelést adó fél órában (a 27/2018-as rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint). A valóságban a helyzet jóval bonyolultabb, Belső-Erzsébetvárosban alig 0.8 km²-es területen található rengeteg – mértékadó becslések szerint is legalább 300, 24 órán túl nyitva tartó – szeszes italt kiszolgáló, zeneszolgáltatást nyújtó szórakozóhely esetén a hatásterületeknél nyilvánvalóan átfedés van, sok helyen alig néhány m-re vannak egymástól a vendéglátóhelyek (Gozsdu Udvar, Madách Imre út, Kazinczy utca stb.), a zajkibocsátási határérték megállapításánál a hatásterület több tényezőtől függ, úgy, mint a Zajrendelet 2. § l) pontjában meghatározott háttérterheléstől („a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”). Az utcai tömeg, vagy a vendégek által okozott zajtól függetlenül is, józan ésszel végiggondolva, ilyen mennyiségű, és ennyire szűk területre koncentrálódott kocsma esetén szinte elképzelhetetlen, hogy ne lépjék át a megállapított zajkibocsátási határértékeket (jóindulattal feltételezve, hogy mindegyik VII. kerületi zenés vendéglátóhely rendelkezik ilyennel, azaz van „engedélyük” a zeneszolgáltatásra), de a gyakorlatban ez úgy működik, hogy minél többen vannak a helyen belül, annál hangosabb a zene is. (A vendéglátóhelyeknek egyébként üzleti érdekük is fűződik a hangosan ordíttatott zenéhez.) Lehet tovább fokozni a helyzetet, ha bárki megnézi az önkormányzat (számos pontatlanságot tartalmazó, de nagyságrendileg talán hitelesnek mondható) úgynevezett „világörökségi nyilvántartását”, mely szerint a Belső Erzsébetváros világörökségi területén található szórakozóhelyek össz. kapacitása (azaz, ha egyidejűleg mind tele lennének) 15000 fő fölött van, és ez a szám teraszok, partyhostelek nélkül értendő. A világörökségi terület, pontosabban a világörökségi helyszín védőövezete (a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) 1 §  5.  pontja szerinti világörökségi terület:  „a világörökségi helyszín és annak védőövezete”), tehát aKirály utca – Károly körút – Dohány utca – Klauzál utca, Klauzál tér, Csányi utca által határolt területet jelenti, ez a „bulinegyed” hozzávetőlegesen 70%-a, Belső Erzsébetváros területe ugyanis a Király utca – Károly körút – Rákóczi út – Erzsébet körút által határolt részt jelenti, az itt található vendéglátóhelyek teljes befogadóképessége meghaladhatja a 25 ezer főt (mégegyszer: ez csak a szórakozóhelyek befogadóképességét jelenti). Számos vendéglátóhely csinálta/csinálja azt, hogy az utcán is kiszolgálja a vendégeit (Dzzs, Telep, Központ, Zeg Zug, Úri Muri stb.), aztán a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-es módosítása után a szórakozóhelyekről kiszoruló dohányosok nagy számban tartózkodnak a közterületen a kocsmák közelében, ott vannak a helyek között folyamatosan vonuló kisebb-nagyobb csoportok, vagy az akár 50-100 fős pub crawlok. Ha csak 5%-os kihasználtsággal működnének a helyek, az is ezres nagyságrendű tömeget jelent, az egyik romkocsma (társ)tulajdonosa, már 3.5 évvel ezelőtt is napi 4000 vendégről tett említést (a – hivatalosan… – 560 fős befogadóképességű szórakozóhely esetén), és ez csak egy vendéglátóhely a sokszázból, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mekkora tömeg lehet jelen az utcákon (is), és ez önmagában milyen hangerővel járhat, ráadásul egyes szórakozóhelyek csúcsidőben jóval több embert engednek be, mint ami a hivatalos befogadóképességben szerepel, emellett figyelembe kell venni még a helyek zeneszolgáltatását, a taxikat (dudálás, zenélés), kisebb (de nem elhanyagolható) mértékben a túlárazott sütőport, majoránnát fogalmazók, lányokat futtatók autóiból áradó basszust, illetve a motorzajt, a riksákat (üvöltő utas és/vagy zene), a tömegtartózkodásra alkalmas épületben található, ezres befogadóképességű (rom)diszkók környékét, ahol a bejáratnál százas sorok várnak a bejutásra egy átlagos hétvégén, a teraszokon beszélgető, vagy üvöltöző vendégeket.. Elképesztő zajterhelésnek van kitéve Budapest legkisebb, legsűrűbben beépített és lakott kerületének harmadrésze, arról nem is beszélve, hogy a szűk utcákon ezek a hangok felerősödnek:

„A földfelszín hatása erősen függ a talaj minőségétől. Beton, ill. a gyárak környékén a döngölt földfelület által okozott „hanggyengülés” -3 dB (azaz erősödés lép fel), míg pl. a fűvel borított talaj esetében az erősen frekvenciafüggő hanggyengülés széles tartományban változhat.

Az épületek fala jó hangvisszaverő felületként viselkedik. Ennek megfelelően a „gyengülés” értéke -3 dB, azaz erősödés lép fel.”

(Forrás: Bozóki Zoltán: Zaj és rezgésvédelem)

A zajtérképről, illetőleg a mérési eredményekből nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az adott vendéglátóhely zeneszolgáltatásából, az érkező, vagy távozó, esetleg kint cigarettázó, ordítozó vendégeiktől, a nagyobb helyek esetén a taxiktól avagy mindezekből együttesen származik a zaj, utóbbira jó példa lehet az ELLÁTÓház, ahonnan az őrjöngő pub crawlok, a stag partyk, a nyitott ajtónál kiáramló hangos zene, illetőleg a számtalan taxi, vagy a riksák mélynyomója egyaránt komoly zajszennyezést okoz, ami meg is látszik a számokon, 2017-2018-ban is bőven 70 db fölötti átlag éjjeli zajszinttel. 

(Mindennapos jelenségek az ELLÁTÓháznál, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna)  

Több lakótól lehet hallani, hogy bizonyos szórakozóhelyek (Fogasház, Instant, Robot, Központ, Telep, ELLÁTÓház stb.) adott esetben még akár belső, udvari lakásban, zárt, többrétegű, hangszigetelt nyílászárók, alumíniumredőny, függönyök mellett is lehetetlenné teszik az éjszakai pihenést a basszus miatt, füldugóval is alig lehet aludni, ez kocsma fölötti lakásoknál méginkább jellemző, de a mély hangok az olyan utcafronti lakóingatlanokban is problémát jelentenek, amelyeknek nincsen a közvetlen közelében zajos vendéglátóegység (már, ha létezik még ilyen), a hangszigetelt ablak sem segít a basszusnál: van, ahol a – rengeteg szórakozóhely és naponta több tízezer turista miatt – a belső kerületrész utcáin egyre nagyobb számban jelenlévő „független” és „társasági” (hiéna)-szolgáltató taxisok, riksák üvöltetik a zenét. Az állandó éjszakai zaj- és rezgésterhelésnek „köszönhetően” számos Belső-erzsébetvárosi lakó lényegesen kevesebbet tud aludni, mint mondjuk akár 4-5 évvel ezelőtt, körülbelül 2014-2015-re tehető, amikor kezdett (belső-)kerületi szintűvé duzzadni a „bulinegyed” okozta környezetszennyezés, de az utolsó csepp a pohárban talán a Fogasház-Instant fúzió volt 2017. márciusában (ahol nem csak a zaj a probléma, ahogy számos másik vendéglátóhely esetében sem…)

(A felvételek illusztrációk, forrás: bilinegyed YouTube-csatorna) 

A mindezidáig elhallgatott, tízmilliós nagyságrendű közpénzbe kerülő zajtérképekről, mérési eredményekből is letagadhatatlanul világos, hogy a Belső-erzsébetvárosi lakók jelentős részének évek óta súlyosan sérülnek az alapvető, többek között a pihenéshez és egészséges környezethez való jogai, olyan szinten lépi túl a határértéket az egyes utcaszakaszokon mért éjjeli zajszint, hogy ilyen sűrű beépítettségnél nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy világos legyen, ez a lakóingatlanokban is kőkeményen hallatszik, és nem alaptalan a lakók panasza, amit a számok minden kétséget kizáró módon igazolnak.

Érhetetlen, hogy az önkormányzat miért nem tett semmilyen látható lépést ebben az ügyben (sem). Bármely Vietnámot is megjárt Észak-amerikai, egykori favágó egy kezén meg lehetne számolni, hány vendéglátóhelyet záratott be az elmúlt évek során a kereskedelmi hatóság (ami a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a JEGYZŐ) „bejelentés alapján, vagy hivatalból”, pedig állítólag éves ütemterv szerint ellenőrzik a helyeket, a West-balkáni szórakozóhelyeknél, a  – 2017-es közmeghallgatáson elmondottak alapján – a társszervekkel együtt „havi rendszerességgel” tartanak ellenőrzéseket.  

A kereskedelmi törvény, azaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény(Kertv.) 6. § (5) bekezdése szerint:

„A KERESKEDELMI HATÓSÁG bejelentés alapján VAGY HIVATALBÓL – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott VESZÉLYES MÉRTÉKŰ ZAJ ESETÉN az üzlet éjszakai (22 ÓRA és 6 ÓRA közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező ÉJSZAKAI ZÁRVA TARTÁSI IDŐSZAKOT RENDELHET EL.”

A Kertv. 9. § (4) bekezdése szerint: „tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság

a) elrendeli AZ ÜZLET vagy szálláshely ideiglenes BEZÁRÁSÁT,

b) elrendeli az ÜZLET vagy szálláshely azonnali BEZÁRÁSÁT,”

És, akkor most jön a ráadás:  a Kúria 3/2014. számú közigazgatási elvi határozata szerint A VENDÉGEK HANGOSKODÁSA IS (a gyengébbek kedvéért, a „nem mesterségesen keltett szabadidős tevékenység zaja”) is VESZÉLYES MÉRTÉKŰ ZAJKÉNT ÉRTÉKELHETŐ.

Persze, mindezek ellenére is felvetődhet a kérdés, hogy többszáz szórakozóhelynél mennyire lehet hatékony, ha csak utólagos szankcióval élhet a kereskedelmi hatóság (a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján már csak bejelentési kötelezettsége van a kereskedőnek, vendéglátóhelynél nincsen már működési engedély, működési igazolás van, a jegyző tudomásul veszi – mert tudomásul kell vennie – a bejelentést, nyilvántartásba kerül, és megnyit az üzlet.. alapesetben, de, itt is árnyaltabb a kép, egyrészt a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011 Korm. rendelet („Lex. West Balkán”) hatályba lépése óta 300 fő fölötti, tömegtartózkodásra alkalmas épületben található szórakozóhelyeknél, „diszkóknál” országos szinten mindenhol külön rendezvénytartási engedély kell – ami lényegében ahhoz szükséges, hogy a hely működhessen – , ezt a fővárosban a kerületi jegyző adja ki, a VII. kerületben a Doboz, a Fogasház, a Szimpla Kert, és a Tesla (Story) rendelkezik ilyennel /csak ennek a négy helynek az engedélyében szereplő teljes befogadóképessége hivatalosan is megközelíti a 4000 főt../,  – a Tesla/Story esetében, ahogy arra korábban is tettem utalást, a szomszédos Terézváros jegyzője az illetékes összeférhetetlenség miatt, mivel önkormányzati bérleményben van a szórakozóhely. Emellett világörökségi területen a 24 óran túli nyitvatartásnál a kerületi rendőrkapitányság szakhatóságként működik közre, és a rendőrkapitányság állásfoglalása alapján szintén a jegyző adja ki az engedélyt az éjfél utáni nyitvatartásra, ez mintegy 140 helyet érint Belső-Erzsébetvárosban, ha lehet hinni a nyilvántartásoknak…)

Sajnos még a szándék sem látszik a lakosság szubjektív tapasztalatai alapján, hogy akár a jegyző komolyan venné őket, vagy a hivatali ellenőrzést, lásd újfent az ELLÁTÓházat, amelynek a mai napig nem tisztázott még a tényleges befogadóképessége sem (a hivatalos adatok alapján 542 fő, rendezvénytartási engedélye nincs, a jegyző 2018-as, közérdekű adatigénylésre adott válasza alapján nem szükséges, emellett a szórakozóhely fölött van még közösségi szálláshelyként az 51 szobás, és 315 ágyas HiVE partyhostel, mégsem alkalmas tömegtartózkodásra az épület… – ha csak ennyi lenne a legkevesebb gond, de a szórakozók biztonsága szempontjából ez is bőven elég probléma), számos példát lehetne hozni még, ahol nem érződik, hogy legalább a tőlük elvárható lépéseket megtették volna a hatóságok.

Arról, hogy a kerületvezetés mit tehetett volna, majd később, a második részben, spoilerként azért dr. Bándi Gyula ombudsman, az Élhető Erzsébetváros 2017-es beadványára adott állásfoglalásából egy részlet, az önkormányzat 2013-as helyi „rendeletével” kapcsolatosan:

„Ám jogosan merül fel a kérdés, hogy elegendő-e a jogszabályszerű hatósági fellépés, ha annak ellenére sem változik érdemben a panaszok alapját képező állapot. A vizsgálatok alapján is egyértelműnek látszik, hogy a belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek oly nagy számban működnek, hogy a jegyző hatósági jogkörei adta lehetőségek, azaz pusztán az utólagos szankcionálás nem hoz kellő eredményt.”

„AZ A SZABÁLYOZÁSI MEGOLDÁS PEDIG, AMELY SZERINT A KERÜLETNEK ÉPP AZON RÉSZÉBEN NINCS KORLÁTOZVA AZ ÉJSZAKAI NYITVA TARTÁS, AMELYBEN SZINTE EGYMÁST ÉRIK A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK, FELVETI AZ ALAPJOGI VISSZÁSSÁG GYANÚJÁT.”    

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) „NIGHT NOISE
GUIDELINES FOR EUROPE” c. ajánlásaiban kitér egyebek között az alváshiány ismert káros hatásaira, mint a magasabb halálozási arány, depresszió, erőszakos viselkedés, tanulási nehézségek, memóriaproblémák, lassú reakcióidő, cukorbetegség, magas vérnyomás kialakulásának kockázata.

(Zaj és egészségkárosodás. Forrás: Márkus Péter és Márkus Miklós: ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM)  

Az Alaptörvény  XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való alapvető joga vitathatatlanul sérül a Belső-erzsébetvárosi lakók többségének, köztük kisgyermekeknek is:

 „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

Továbbá ugyancsak sérül az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében meghatározott egészséges környezethez való alapvető jog is:

 „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

 A Polgári Törvénykönyvről Szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott birtokláshoz, tulajdonhoz való jog szintúgy sérülhet: 

„5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”

A Ptk. 5:13 § (2) bekezdésében említett birtoklás, használat joga sérül azokban az esetekben (jellemzően utcafronti lakásoknál), ahol a hálószoba közvetlenül az utcára néz, de pihenésre az utcai/vendéglátóhelyről származó zaj miatt kevésbé alkalmas. Számos olyan esetre volt példa, hogy a lakástulajdonos(ok), amennyiben a lakás kialakítása ezt lehetővé tette, kénytelen(ek) volt(ak) az utcafronti szoba használata helyett egy kisebb, belső szobát használni a pihenéshez, tehát ezáltal az ingatlantulajdon rendeltetésszerű használata „problémássá” vált, például egy nagypolgári lakás, akár 20-30 m²-es hálószobája helyett egy kisebb, ablaktalan helyiséget volt kénytelen igénybe venni a lakó, hogy éjszaka pihenni tudjon. HA a lakás kialakítása folytán ez lehetséges. Az alapvető jogok biztosának az AJB-3836/2014. számú ügyben tett jelentéséből idézve: 

„A birtokvédelem mai jogunkban a környezetvédelem egyik eszközévé vált, nem tagadva meg kapcsolatát a tulajdonjoggal. … a birtoklásban való zavarást az ítélkezési gyakorlat is tág értelemben fogja fel, nemcsak a dolog feletti hatalom gyakorlásának akadályozását érti rajta, hanem számos olyan magatartást is, amely a birtokost az uralma alatt lévő dolog rendeltetésszerű használatában akadályozza.”

(A Ptk. 5:5. §-ában definiált birtokvédelem elég sikamlós terep, nem is kíván a bejegyzés ezzel túlzott részletességgel foglalkozni, annyit  azonban megjegyeznék, hogy a Ptk. 5:8. § (1) bekezdése szerint: 

„A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.”

A birtokvédelem természetesen a szórakozóhelyek zavaró működésére is vonatkozik. A  jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 2. § -a rendelkezik arról, hogyan kell birtokvédelmi kérelmet előterjeszteni. A hangsúly azonban ezen van: EGY ÉVEN BELÜL. Utána indoklás nélkül elhajtja a jegyző a kérelmezőt. (Itt azért azt nem árt figyelembe venni, hogy a lakó nem jogász, sokszor nem tudja hová forduljon, a megkérdezése nélkül a lakókörnyezetére települő, azt élhetetlenné tevő, „zavaró hatású”, hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyek miatt, esetleg hívja a rendőrséget, akik vagy kijönnek, vagy nem, vagy lehalkíttatják a zenét, vagy nem, vagy nem csinálnak semmit az utcán hangoskodó csoportokkal, vagy nem…) Aki figyelmesen olvasott, az már tudja, hogy a jegyző egyben a kereskedelmi hatóság is, így szvsz. nem lenne szükség birtokvédelemre sem, ha komolyan vennék a hivatalos ellenőrzéseket, másrészt azzal, hogy a jegyző egy éven túl elutasítja a birtokvédelmi kérelmet – törvény szerint nem is tehet mást -, gyakorlatilag egyben „terhelő vallomást” tesz magára, azáltal, hogy egy nyilvánvalóan zavaró vendéglátóhelynél semmilyen rendellenességet nem észleltek hivatalból, „a sűrű, és alapos” ellenőrzések során.)

Visszatérve az Alaptörvényhez, a XXII. cikk (1) bekezdése szerint:

„Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”

Ami még releváns lehet, bár a bejegyzés elején kitértem rá, hogy akik a költözésről, és az ingatlanárakról osztják az észt, azok tájékozódjanak, és lehetőség szerint hagyják abba a vergődést, mindenesetre:

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint:

12. cikk

„Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.”

13. cikk

„1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét
szabadon megválasztani.”

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kapcsán pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-es rövidfilmjéből idézve:

„Az életminőség és a környezet nem sérülhet!”

 Hogy helyi önkormányzati szinten milyen lehetőségek vannak, és – többek között a kereskedelmi, és nem utolsósorban a környezetvédelmi – jogszabályok alapján, rendeleti szabályozással hogyan lehetne rendezni a helyzetet, mik a lehetséges megoldások, arra jelen bejegyzés keretei között most nem térek ki részletesebben, a fentebb idézett ombudsmani állásfoglalásból lehet következtetni bizonyos dolgokra, de a probléma rendkívül összetett, emellett megjegyzem, hogy nemsokára napvilágra kerülnek többek között a 2018-as adatok is, tehát ez még csak a kezdet.

Én a döntéshozók helyében már most elgondolkodnék, úgy a kerületvezetés, mint akár a főváros részéről, hogy mennyire jó irány az, amerre az emberi lakhatásra gyakorlatilag alkalmatlan Belső-Erzsébetváros tart, amely korábban egy csendes és biztonságos környék volt, minden ellenkező híreszteléssel és hazugsággal szemben.

 (A felvétel egy rövid részlet Réti Péter Utolsó lakó c. filmjéből, ahol Kemény Pál vendéglátós, a Holló utcai – Hunvald György buldózerbefektetői által lerombolt – Ezüstműves Ház utolsó lakója mutatja be röviden Belső-Erzsébetvárost 2004-ben, a „spontán, organikus folyamatok” , a romkocsmásodás kezdetekor.)

(Egyébként nagyon halkan jegyzem meg, ha már párhuzamot vontam a repülőtér és Belső-Erzsébetváros zajszennyezése között – az igénytelen brit partyturisták tömegeit szállító fapados járatok miatt sem lehet úgy tekinteni erre, mintha nem lenne összefüggés -, hogy Budapest főpolgármestere, és az innovációs és technológiai miniszter megállapodtak abban, hogy augusztustól nem szállhatnak majd le és fel repülőgépeka Liszt Ferenc-repülőtéren, éjfél és hajnali öt óra között, a „mélyalvás időszakában”, de a főpolgármester beszélt arról is, hogy a „bulinegyed” problémát és veszélyt előidéző szórakozóhelyeit egyik napról a másikra bezárathatná. Kezdetben talán elég lenne a(z akár pusztán a vendégeik által is) veszélyes mértékű környezeti zajt generáló éjszakai szórakozóhelyeket becsukni, ehhez a rendőrséget sem kell megkérdezni, bár nem tudom, a zajmérések ismeretében mennyi maradna meg a „bulinegyedből”…)

 (Vigyázni kell éjfél után? Forrás: YouTube)

(A veszélyesebb szórakozóhelyek sorsa olykor spontán rendeződhet..

Forrás: Ludas Matyi – 1956.)