Erzsébetváros:
A VII. kerületben még a kétezres évek közepén, a romkocsmásodás kezdetén sem létezett a rendelkezésre álló adatok alapján semmiféle helyi rendelet az éjszaka is nyitva tartó vendéglátóhelyek, üzletek nyitvatartásának korlátozására.
Az erzsébetvárosi önkormányzat először 2007. év végén döntött úgy, hogy rendeletben korlátozza Erzsébetváros egész területén az üzletek éjszakai nyitvatartását, ami azt jelenti, hogy este 10, és reggel 6 között csak akkor tarthat nyitva egy kereskedelmi egység, ha nem árusít alkoholt abban az időszakban. (Erre egyébként már a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tövény (a továbbiakban: Kertv.) értelmében, annak hatályba lépésekor, azaz 2006. júniusától lehetősége lett volna az erzsébetvárosi kerületvezetésnek. )
(Kertv. 6. § (4) „A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja
a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét...” )
A leglényegesebb pontok Hunvald Györgyék, az alkoholtartalmú italokat árusító üzletek éjszakai nyitva tartásáról 30/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendeletéből :
1. § (1) „A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros VII. kerület … területen található, alkoholtartalmú italokat árusító üzletekre a vendéglátást folytató üzlet kivételével.”
…
2. § (1) „Az 1. §-ban meghatározott üzletek 22.00 óra és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve, ha az alkoholtartalmú italok árusítását 22.00 óra és 06.00 óra között beszüntetik.”
„A vendéglátást folytató üzlet kivételével.” Tehát a kocsmákat, romkocsmákat ez a rendelet nem érintette, lényegében kijelenthető, hogy a vendéglátóipari egységek továbbra is korlátlan, külön feltételekhez nem kötött nyitvatartással működhettek egész Erzsébetvárosban.
Józsefváros:
Az éjjel-nappali üzletek egyébként több budapesti kerületben is problémát okoztak akkortájt, például Józsefvárosban is :
A már többször is benyújtott, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjére vonatkozó előterjesztést Mitus Zsuzsa, az MSZP frakcióvezetõje jegyezte. A javaslat célja az éjszakai alkoholárusítás korlátozása a lakók nyugalmának védelmében. Az elõterjesztés lényegével egyetértve, dr. Gotthard Gábor frakcióvezetõ azzal egészítette ki a javaslatot, hogy a végleges rendelet megalkotása elõtt a hivatal és a polgármester folytasson egyeztetést a hasonló rendeletet már megalkotó, vagy annak elfogadására készülõ kerületekkel (V., VI., VII., IX.) annak érdekében, hogy egységes, egymással összhangban álló szabályozás alakuljon ki. Ugyancsak dr. Gotthard Gábor kezdeményezésére fogadták el a képviselõk az üzletek és vendéglátóhelyek éjszakai ellenõrzésére szolgáló plusz-bérköltségek biztosítását.
2008. őszén megszületett a VIII. kerület, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló, 45/2008.(IX. 12.) rendelete is:
„1. § A R. hatálya kiterjed – a vendéglátó helyek kivételével – a Budapest Főváros VIII. kerület közigazgatási területén található alkoholtartalmú italokat árusító, nem bevásárló központban működő üzletekre.
2.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott üzletek 23 óra és 06 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve ha az alkoholtartalmú italok árusítását 23 óra és 06 óra között beszüntetik”
Így számolt be erről a Józsefvárosi Újság:
Mitus Zsuzsanna (MSZP) és dr. Gotthard Gábor közösen előterjesztett javaslata szerint a kerületben éjjel 11 és reggel 6 óra között nem tarthatók nyitva az alkoholos italokat árusító üzletek. A tilalom alá esnek a benzinkutak is, de a bevásárlóközpontok és a vendéglátóhelyek nem, mivel ezek működése nem zavarja a közterületek rendjét. A rendelettel egy régi, jogos panaszt orvosoltak a képviselők, hiszen – főleg a nonstop élelmiszerüzletek környéke , éjszakára szabadtéri kocsmává változott.
A vendéglátóhelyek végül itt is megúszták a nyitvatartás helyi rendeletben történő korlátozását, ami nem jelenti azt, hogy ne fordítottak volna figyelmet a kocsmák működéséből adódó problémákra, Gotthardék még razziákat is tartottak:
„Gotthard Gábor, a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság elnöke szerint ugyanis a Józsefvárosi Önkormányzat megelégelte azokat a bejelentéseket, amelyeket folyamatosan kapnak azokról az egységekről, melyek szabálytalanul üzemelnek, illetve a hangos zenével zavarják a lakókat.”
Itt arról az éveken keresztül a Dohány utcában élő dr. Gotthard Gábor, egykori józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselőről, bizottsági elnökről, alpolgármesterről van szó, aki 2010-től Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármester mellett lát el jegyzői feladatokat:
Újra vissza Erzsébetvárosba:
A Kazinczy utcában működő Szimpla Kert mögött (is) álló vállalkozás, a Szimplacity Kft. nettó árbevétele, a rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben 245.33 millió Ft volt, ami óriási, több, mint ötszörös növekedés volt mondjuk a 2004-es 47.18 millióhoz, de még a 2006-os évhez képest (116.45 millió) is sikerült dupláznia a Bertényi Gábor Márton, Gauder Márk Márton, Kis Attila Gábor, Zsendovits Ábel Krisztián-féle Szimplacity-nek. Természetesen ez nem azonos a tényleges nyereséggel, de a számadatok alapján is kikövetkeztethető, hogy nagy valószínűséggel a vállalkozás nettó árbevételének ilyen mértékű növekedése a romkocsmát látogató külföldi vendégek emelkedésének számában is tetten érhető volt.
A Szimpla Kert romkocsma nappal, 2007-ben (a VII. kerületi kereskedelmi hatóság hiányos – a hétvégi nyitva tartásról adattal nem rendelkező- nyilvántartása szerint a hely 2004-es megnyitása óta napjainkig 560 fős befogadóképességgel üzemel 1071 négyzetméteren):
Akkor már voltak azért lakossági panaszok a szórakozóhelyek közvetlen környezetében élők részéről, Hunvaldék azonban nem tartották annyira fontosnak, hogy ezzel foglalkozzanak, valószínűleg az ingatlanok -a vádirat szerint- áron aluli eladása minden energiájukat leköthette.
10 éve egyébként még (hivatalosan) sokkal nehezebb volt megnyitni egy vendéglátóhelyet a szigorúbb országos szintű szabályozás miatt. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet, majd az ennek helyébe lépő, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet illetve ezzel összefüggésben a Kertv-ben meghatározottak szerint
működési engedélyhez kötötték a vendéglátóüzletek megnyitását, többek között előzetes szakhatósági hozzájárulásokra (pl. ÁNTSZ) volt szükség, és ezek megléte esetén engedélyezte csak a jegyző , ennek értelmében VII. kerületben akkor még –a Hunvald-ügyben később gyanúba keveredett– dr. Kálmán Zsuzsanna engedélyezte a kocsmák megnyitását.
(Kálmán Zsuzsanna kapcsán annyit érdemes megjegyezni még, hogy dr. Vető Marietta, aki jelenleg fideszes alpolgármester, 8 éve sajtóreferensként semmi kivetnivalót nem talált benne, hogy Vattamány Zsolt polgármestersége alatt is a jegyzői kabinetben „rendezvényszervezőként” tevékenykedett Hunvald egykori jegyzője.)
2009-ben Hunvald György polgármestert a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette hét rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, és két rendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás kísérletének megalapozott gyanújával.
Hunvald „távollétében” a VII. kerületet Gergely József alpolgármester vezeti, ám időközben történnek országos jogszabály-változások is a 2009-es évben.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletnek és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénynek, köszönhetően a kereskedelmi tevékenység pusztán bejelentés-köteles lett, előzetes szakhatósági hozzájárulásokra többé nincs szükség, elég egy bejelentés a kereskedelmi hatóságnak, a jegyző nyilvántartásba veszi, és lényegében ez már elegendő is ahhoz, hogy az üzlet megnyithasson. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy utólagosan nincsenek ellenőrzések, csak a vállalkozás megkezdése vált lényegesen egyszerűbbé.) 2009-ben kezdte meg a működését a Fogasház nevű romkocsma is, az Akácfa u. 51. számú épületben, a jelenlegi (hivatalosan) 950 fős kapacitásánál lényegesen szerényebb (a kereskedelmi hatóság nyilvántartása szerint legalábbis), 45 fős befogadóképesség mellett.
(A Fogasháznak helyet biztosító ingatlan egyébként meglehetősen régen, már 1996-ban, Bakonyi Karola szocialista erzsébetvárosi polgármestersége idején került izraeli befektetők, így a Georgette és Michael Avruch-féle Sabor Kft. érdekeltségébe. Érdekesség, hogy Hunvald György 1996-ban lett igazgatósági tag a ’96-ban létrehozott Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt-nél.)
Terézváros:
A szomszédos Terézvárosban még a 2009-es évben megszületik Budapesten, bizonyos szempontok alapján talán az eddigi legszigorúbb nyitvatartást szabályozó, az üzletek éjszakai nyitvatartásáról szóló 20/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet,
Az eredeti rendelet* értelmében este 22 óra és reggel 6 óra között nem tarthatnak nyitva a terézvárosi vendéglátóhelyek. A szabályozás a szállodákra és benzinkutakra nem érvényes, ellenben minden más üzlet, vendéglátóipari egység, szórakozóhely csak este tízig tarthat nyitva, illetve a megfelelő engedélyek beszerzése után a nyitvatartási idő bizonyos mértékig meghosszabbítható.
Az üzletek a lakók legalább kétharmadának hozzájárulásával akár reggel 6 óráig is nyitva tarthatnak, de szeszes italt nem forgalmazhatnak ez idő alatt. A vendéglátóhelyek és a szórakozóhelyek pedig a lakói hozzájárulás megszerzése után is legfeljebb hajnali 1 óráig lehetnek nyitva.
A csendrendeletet a szocialista Kékesi Tibor terjesztette elő, az MSZP mellett az SZDSZ és a Fidesz is támogatta (Illés Zoltán, /aki évekkel később kiállt a Városligetért, a kormányzattal szemben is/, ellenezte a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozását.), Gyenge Zsolt, a JOBBIK tagja a VI. kerületi kocsmák védelmére kelt, és hatályon kívül helyezte volna a csendrendeletet.
A Nagymező utcai Instant romkocsma belülről:
A lakók érdekében (ám a közelgő önkormányzati választásoktól nem annyira távoli időpontban) hozott csendrendeletet rengetegen bírálták, például a hivatalosan „a Liszt Ferenc tér és környékének fejlesztéséért” létrehozott, azóta már megszűnt Brodway Egyesület, de a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is nemtetszésének adott hangot, valamint Demszky Gáborék is „aggodalommal figyelték” a kocsmák nyitvatartásának szigorítását.
Óriási hallgatás övezte viszont a sajtó részéről is dr. Kolláth György alkotmányjogász független jogi szakvéleményét a csendrendelet alkotmányjogi analíziséről.
Kolláth György is változtatásokat javasolt, sőt, helyi népszavazást is akart volna, azonban szerinte:
„a Csendrendelet tartalmilag, érdemét tekintve nem alkotmányellenes”
Kolláth az önkéntes vállalások, hangzatos ígérgetések helyett a rendeleti szabályozásban hitt:
A Csendrendelettel összefüggésben érkezett javaslatok egy része jobbára jogon kívüli eszközökkel (pl. szemétszedés, parkosítás, közvilágítás-korszerűsítés, stb.) kívánja felszámolni, illetve enyhíteni a lakóközösség és a vendéglátósok közötti konfliktusokat. E törekvések kívánatosak, azonban a korszerű, az ütköző érdekeket megfelelően kezelő önkormányzati rendeletalkotást nem helyettesít(het)ik.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a lakóközösség dönthet úgy is, hogy engedélyezi a nyitvatartást, elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotmányjogász:
Sérti a jogegyenlőség követelményét és hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az Alkotmányban alapvető jogként meghatározott pihenéshez való jog minden embert (lakót) egyaránt, azonos mértékben megillet. A Csendrendelet a 2/3-os többségi szavazás bevezetésével ezt relativizálja. A kisebbségnek ugyanis szintén joga van a pihenéshez, ez a kérdés szavazásra nem bocsátható.
Itt lépett először a nyilvánosság elé a helyzetet másként értelmező, Terézvárosban is üzleti érdekeltséggel rendelkező dr. Róna András ügyvéd, vendéglátós, többek között a terézvárosi Retox, és az erzsébetvárosi Grandio partyhostelek tulajdonosa, és utóbbival kapcsolatban muszáj megejteni egy kitérőt:
Újra Erzsébetvárosban járunk.
Róna a Grandiot 2010-től működteti a VII. kerületben, Erzsébetvárosban a sok száz közül jelenleg az egyetlen műemléki védettséggel rendelkező, Nagy Diófa 8. számú épületben, amely megvédésére jött létre a Nagydiófa Egyesület, eredetileg Gran’dio Residence néven, 5-7 emeletes, 78 lakásos, 114 férőhellyes mélygarázzsal rendelkező ház épült volna a helyére, aztán végül a kisvárosias hangulatú műemlék épületből olcsó hányóturistákat kiszolgáló romkocsma, illetve partyhostel lett, de legalább fizikailag az épület megmenekült. Ez nem a fővárosi közgyűlésben is (a Fidesszel együtt!) a zsidónegyed építészeti öröksége ellen szavazó Hunvald Györgyön múlt. Az országosan is széles körben ismert politikusok közül a szocialista (többek között korrupciós ügyek miatt később letöltendő szabadságvesztésre ítélt) Hagyó Miklós és a fideszes Pokorni Zoltán voltak azok, akik úgymond kiálltak a zsidónegyed mellett. egyébként a magyar kultúra népszerűsítésével foglalkozó „Párizsi Magyar Keddek” francia kulturális egyesület elnöke szerint a nácizmus és a sztálinizmus sem végzett akkora pusztítást a zsidónegyedben, amit Hunvald Györgyék. )
Negyed a negyedben:
Ez az épület már a múlté:
Épül a pezsgő, élettel teli Gozsdu Udvar is:
Az ész nélküli rombolást végül elkerülő Nagy Diófa utca 8; műemléki védelem alatt..
Újra Terézvárosban.
Dr. Róna András a -gyakorlatilag a terézvárosi csendrendelet ellen létrehozott-, VI. kerületi Vendéglátóipari és Élelmiszerkereskedelmi Üzletek Érdekvédelmi Egyesülete vezetőjeként számos alternatívát vázolt a nyitvatartás korlátozására, éjjel-nappal hívható zöldszám, rendőrséggel való szoros együttműködés,biztonsági őrök jelenlétének megerősítése, etikai szabályzat, teraszok zárása, belső hangerőszabályozás.. Persze, önkéntes alapon, rendeleti szabályozás nélkül ezeknek a vállalásoknak sokkal nehezebb érvényt szerezni, illetve számon kérni később, ezt valószínűleg tudták a terézvárosi szórakozóhelyek üzemeltetői, tulajdonosai is. Bár volt egy rövid időszak, amikor néhány kocsmát bezáratott a jegyző, amellyel kapcsolatban az egyébként a Fogasházhoz is köthető Györkefalvi Péter vállalkozó is „nemtetszését fejezte ki”, *a csendrendelet végül a vendéglátósok nyomására felpuhult, , hajnali 1 óra helyett most már akár reggel 6-ig is nyitva tarthatnak a vendéglátóegységek.
Azért a VI. kerületi önkormányzat támogatásával(!) Rónáék elindították a Csendet kérünk! című kampányt, ahol lényegében különböző helyeken osztogatott szóróanyagoktól, és söralátétektől remélték, hogy megszűnik az éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyek érkező vagy távozó vendégei által okozott közterületi hangzavar…
Ismert színésznők is arcukat adták a terézvárosi kocsmárosok kampányához:
2010. – Erzsébetvárosban még mindig nincs csendrendelet.
Szaporodnak a kocsmák, romkocsmák, nincs előzetes engedélyezési eljárás sem, köszönhetően a fentebb már említett országos kereskedelmi jogszabály-változásoknak, a romkocsmák, és vendégeik – a nagyobb helyeknél a taxik is, egyre több problémát jelentenek a környék, de leginkább a Kazinczy utca szórakozóhelyinek közelében élő lakóknak.
Majd a szocialista Gergely József-féle kerületvezetés, 2010. nyarán, pár hónappal az önkormányzati választások előtt hirtelen megvilágosodva észreveszi, hogy az alig 0.5 négyzetkilométeres területen működő, már akkor is legalább 100 romkocsma, kocsma, vendéglátóegység, illetve azok érkező, vagy távozó, atomrészeg, szűk utcákon üvöltöző vendégköre zavarhatja a lakókat, ezért a korlátlan nyitvatartás helyett, ami ellen eddig semmi kifogása nem volt Gergely Józsefnek sem, most egy huszárvágással azonnal éjféli zárást akar bevezetni az egész kerületben. Nyilvánvaló, hogy ez a vendéglátósok tiltakozását vonta maga után.
Dr. Róna András (jobbról az első) az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal épülete előtt:
A képviselő-testület, a SZEM-es (korábbi fideszesből „függetlenné” vedlett) dr. Kecskés Gusztávék és Puskás Attila Sándorék, a lakosság érdekeitől független, erősen kocsmabarát módosítását fogadta el, Vattamány Zsolt tartózkodott. Így a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelet lényegi eleme ez lett:
4. § (1) „A bejelentett nyitva tartási rendet korlátozni abban az esetben lehet, ha az üzletet magában foglaló társasház és az üzletet magában foglaló társasházzal szomszédos társasházak közgyűléseinek többsége határozatban kezdeményezi.”
(És itt zárójelben újfent érdemes megjegyezni néhány dolgot, a tisztánlátás végett: Kecskés Gusztáv /teljes nevén: dr. Almási-Kecskés Gusztáv Armand/ a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjeként indult a 2006-os választásokon, Puskás Attila Sándor pedig a helyi FIDESZ alapító tagja, és már a rendszerváltás után, 1990-től tagja volt az önkormányzatnak, már a szabaddemokrata Faragó János erzsébetvárosi polgármestersége idején. (A 2010-ben az éjféli zárást azonnal kisiklató, a kocsmák oldalára álló) Puskás Attila Sándorral kapcsolatban nem is ez az igazi érdekesség, hanem az, hogy 1990. után állítólag a „túl nagy hangerő”, vagy „ismétlődő rendzavarások” miatt több kocsmát is sikerült bezáratnia, „hajnalig járta a helyeket.” Némileg árnyalja a képet, pontosabban segít magyarázatot adni a 2010-es magatartására az, amit Puskás Attila Sándor az 1993-as, a helyi újságban megjelent interjúban állít, azazhogy már több, mint 25 éve is külföldiek igényeit kielégítő vendéglátóhelyet akart nyitni. Kukából nem lesz szalonna, 2010-ben úgy tűnik, hogy a vendéglátós énje tört felszínre Puskásnak, a lakókat képviselő politikussal szemben. Kecskés hivatalosan azért nem támogatta a nyitvatartást korlátozó csendrendeletet, mert szerinte a szórakozóhelyek éjszakai működéséből közvetlenül, vagy közvetett módon származó zajszennyezés az „többnyire idős lakók pihenési gondja”..)
Győzött a kocsmalobbi, így lett két-három napon belül az egységes éjféli zárásból társasházi-közgyűléses bohóckodás. A nagyobb romkocsmák ismét érintetlenül maradtak, azok ugyanis önálló épületben vannak, ahol senki sem lakik életvitel-szerűen, tehát továbbra is zavartalanul működhettek tovább. Kissé bizarr az is, hogy a társasház aljába költözött kocsmától szenvedő lakók csak a szomszédos házakkal együtt tudják kezdeményezni a nyitvatartás korlátozását.
Aztán jött a 2010-es önkormányzati választás, ahol a Fidesz-KDNP színeiben induló Vattamány Zsoltot választották meg polgármesternek…
Hogy mennyire új irány, amit Vattamány képvisel, bár már jórészt mindenki ismeri, majd a folytatásból kiderül..
