Rendeletmódosító előterjesztés az üzletek éjszakai nyitvatartásáról

Előterjesztés

I. Előzmények

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága adatai alapján a kerület lakosságszáma a 2018. évben 52 479 fő volt. Ez a szám mára 50 000 fő alá csökkent (pontosan 49 666 fő), a helyiek által évek óta kifogásolt állapotok miatt. A drasztikus elvándorlás az utóbbi 1 évben felerősödött, egy év alatt közel 3000 lakó költözött el, ez a 2018-as 52479 fő 5.36%-a! ( Az erzsébetvárosi népességszám alakulása mellékletben látható)

Erzsébetváros közigazgatási területének a Király utca – Károly körút – Rákóczi út – Erzsébet körút által határolt része [a továbbiakban: Belső-Erzsébetváros], kevesebb, mint 1 km²-es területen található. Belső-Erzsébetváros villágörökségi részén (Király utca – Károly körút – Dohány utca – Klauzál utca, Klauzál tér, Csányi utca által határolt terület) közel százötven 24.00 óra és 6.00 óra között nyitvatartó, vendéglátást folytató, szeszes italt kiszolgáló, és a vendégek számára zeneszolgáltatást nyújtó üzlet működik, melyek működési engedélyében vagy igazolásában meghatározott teljes befogadóképessége meghaladja a 13 ezer főt. A szűk területre koncentrálódó, nagy számú éjszakai szórakozóhely elviselhetetlen terhet ró az ott élőkre, megnehezítve, vagy sok esetben ellehetetlenítve az éjszakai pihenést. (A pihenés hiányának következtében fellépő egészségügyi következmények mellékletben láthatók.)

Gyakori panaszok a lakosság részéről, a teljesség igénye nélkül:
– A kerületet megszálló bűnözés, drogterjesztés és prostitúció
– Közegészségügyi problémákat okozó utcai ürítés, a takarítási kapacitást túllépő szemét
– Az éjszakai szórakozóhelyek működésével közvetlen összefüggésbe hozható, azok érkező, vagy távozó vendégei által okozott zaj (ordítozások, szórakozóhelyről szórakozóhelyre vonuló, a lakók ablakai alatt üvöltő csoportok)
– Az éjszakai szórakozóhelyekről kiszűrűdő környezeti zaj, és rezgés
– A személygépkocsik, taxik fokozott éjszakai használatából adódó zaj, dudálás, hangos zenehallgatás, leengedett ablak, vagy nyitott ajtó mellett
– A gépkocsik motorjának túráztatása
– Az éjszakai szórakozóhelyek között közlekedő biciklis taxik (riksák) okozta zajterhelés, hangos zeneszolgáltatás a járműről, kiabálások, üvöltözések az éjszakai szórakozóhelyek bejárata előtt.

Az Önkormányzat megrendelésére készült akusztikai szakvélenyek szerint az átlagos éjszakai zajterhelés 2018-ban Belső-Erzsébetvárosban bőven 60 dB, fölött volt, esetenként túllépte a 70 dB-t, ami reptéri zajnak felel meg. ( A részletes zajtérképek mellékletben.)

Az éjszakai szórakozóhelyek számából, és közelségéből adódóan, a keskeny utcákon, sok esetben XIX. században épült műemlék-épületek között, a zajok fokozottan felerősödnek a lakókörnyezetben élők számára, megzavarva az éjszakai nyugalmukat. Az egyedi esetekben igénybe vehető közigazgatási hatósági út nem adott megfelelő választ az üzletek éjszakai működéséből eredő helyi társadalmi feszültség kezelésére Belső-Erzsébetvárosban, amit az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (továbbiakban: AJBH, a mellékletek között megtalálható) 2017-es állásfoglalása is alátámaszt:

„Ám jogosan merül fel a kérdés, hogy elegendő-e a jogszabályszerű hatósági fellépés, ha annak ellenére sem változik érdemben a panaszok alapját képező állapot. A vizsgálatok alapján is egyértelműnek látszik, hogy a belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek oly nagy számban működnek, hogy a jegyző hatósági jogkörei adta lehetőségek, azaz pusztán az utólagos szankcionálás nem hoz kellő eredményt.”

Az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 9/2013. (II. 22.) önkormányzati rendelet területi hatálya nem terjed ki Belső-Erzsébetvárosra, ami az AJBH szerint alapjogi visszásság gyanúját veti fel:

„Az a szabályozási megoldás pedig, amely szerint a kerületnek épp azon részében nincs korlátozva az éjszakai nyitva tartás, amelyben szinte egymást érik a vendéglátó üzletek, felveti az alapjogi visszásság gyanúját.”

Az urbanizáltság foka és jellege, a terület beépítettsége és népsűrűsége, Belső-Erzsébetvárosban az elmúlt évek során a szabályozatlan nyitvatartást kihasználó, igénytelen vendéglátási formák tömeges megjelenése, az idegenforgalom és a vendéglátás egyoldalúan, a – lakófuncióval összeegyeztethetetlen – szórakozónegyed-funkcióra alapozottsága, az éjszakai szórakozóhelyek túlzott területi koncentrációja helyi sajátosságként indokolttá teszi, hogy az Önkormányzat – az egyedi és utólagos hatósági fellépési lehetőségeken túl – normatív módon, jogi eszközökkel védje a helyi lakosság éjszakai nyugalmát. A rendelet az arányosság elvének megfelelve nem foszt meg egyetlen vállalkozót, vagy vállalkozók meghatározott csoportját a vállalkozási szabadsághoz fűződő jogától. A rendelet elsődleges célja a lakosság éjszakai nyugalmának, pihenésének biztosítása Erzsébetváros teljes közigazgatási területén.

II. Hatásvizsgálat

1) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások:

Amennyiben a vendéglátóhelynek az új rendelet szerint éjfélkor be kell zárnia, az emberek partikultúrája normalizálódni fog, visszatér arra a nem is olyan régi, de már elfelejtett időbeosztásra, miszerint este hattól tizenegyig is meg lehet ugyanazt a találkozót ejteni, mint tizenegytől hajnali négyig. Aki ezután is szeretne bulizni, annak 1-2 kiválasztott klub teret adhat, ha a klubok visszatérhetnek az olyan, barna és ipari zónákban lévő, netán külterületi részekre, ahol nem zavarják a városlakókat.

Ha az éjjeli kontrollálatlan buli megszűnik, Erzsébetváros elkezdheti a nagytakarítást. Tisztább utcák, csökkenő bűnözés, jobb közhangulat. Pár év múlva újra vonzó célponttá válhat Erzsébetváros hajdanvolt lakóinak, az adófizető középosztálybelieknek és családosoknak, a belváros vonzóvá válik azok számára, akik családdal költöznének, vagy itt tervezik a családalapítást. A kerület takarítására és a vendéglátást folytató üzletek vendégköre által okozott szennyezés, rongálás, anyagi károk helyreállítására fordított költségek lecsökkennek, az így felszabaduló forrás fordítható lesz a kerület fejlesztésére, akár a társasházak homlokzatának megújulására kiírt pályázatok tőkéjének növelésére, de a lehetőségek szerteágazóak.

A város központja nem fog arrébb menni, a turizmus pedig világszerte növekszik, így a kerület továbbra is lehet a hátizsákos turisták mekkája, akik mellé sok nagyobb vásárlóerővel rendelkező vendég is érkezhet, ők pedig továbbra is el fogják tartani a kerületi vállalkozások közül azokat, akik hajlandóak az együttélés játékszabályai szerint játszani. A turizmus összetétele a városvezetés célkitűzésének megfelelően az igényesebb, kulturális turizmus felé fog elmozdulni. Az éttermek, színházak, kiállítóhelyek száma, és a városnéző, többet költő, de kárt, problémákat nem okozó középosztálybeli turisták száma nő, a keveset költő, kárt okozó bulituristák száma pedig csökkenni fog. Ennek következtében a szállásadóhelyek profilja is átalakul. Ha nincs olcsó tömeges buli, ezek a vendégek nem jönnek. Ezzel a problémás vendégeket kiszolgáló szálláshelyek, partyhosztelek is vissza fognak szorulni, az igényesebb, többet költő családos turistákkal együtt pedig a vendégéjszakák száma növekedni fog. Erzsébetváros megmutathatja igazi arcát, a műemlékeit, történelmi emlékeit, lesz aki kíváncsi lesz kitatarozott házaira, tereire, gazdag és színes múltjára. Erzsébetvárosnak ez a kitörési pontja.

A visszaköltöző lakóknak és az átalakuló turizmus-profilnak köszönhetően új, szélesebb spektrumon mozgó vállalkozások jelennek meg. Várjuk az új cukrászdák, pékségek, és még több kávézó és étterem létrejöttét. Olyan vállalkozásokét, amik a lakosság igényeit szolgálják ki, akár az olyan lakosságét, például kisgyerekes családokét, akik sajnos egyre kevesebben vannak a kerületben. Ezzel a turisták számára is egy valódi város képét mutatná a kerület. Mert ne feledjük, a legtöbben még mindig a városunk miatt, és nem az olcsó pia miatt jönnek. Azok, akik látva a normalizálódó állapotokat és a békés, másfajta színvonalon működő pezsgést, Erzsébetvárost választják új otthonuknak, új életet hoznak a kerületbe. Érdekeltek lesznek a házak felújításában, szívükön viselik a kerület sorsát, mert nem csak messziről szemlélve, befektetési céllal terveznek.

A kerület profilja tehát megváltozik, amint lerázza magáról azt a hazugságot, hogy mi itt mindent a kocsmáknak köszönhetünk. A szórakozóhelyeknek is lesz helye a gödörből kimászó Erzsébetvárosban, de csak azoknak, akik képesek a szabályok szerint játszani. Ugyanis a hajnalig tartó belvárosi bulinak nincs létjogosultsága. Nem csak a lakók miatt. Városunk jövője miatt se!

2) Környezeti és egészségügyi hatások:

Az éjszakai zajszennyezés jelentős csökkentése, hozzájárul a lakosság Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez; és egészséges környezethez való alapvető jogának érvényesüléséhez, valamint a kialvatlanság káros egészségügyi mellékhatásainak visszaszorításához. A tiszta, rendezett környezet jótékony hatással lesz a helyiek közérzetére, testi, és mentális egészségére. (Egészségügyi ártalmak tanulmány a mellékletek között)

3) Adminisztratív terheket befolyásoló hatás:

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs.

4) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

Jelen rendeletmódosító hiányában a kerület elveszíti maradék lakosságát is. Még az albérlők se fognak hosszútávra tervezni. A kerület Budapest történelmi központja, de infrastruktúrája és architektúrája nem permanens fesztiválhelyszínnek épült, így színvonala menthetetlenül le fog romlani, az állagmegóvás még a mostani szintet is alul fogja múlni. Ez a fajta használat a műemlékvédelem alatt álló 100-150 éves épületeket tönkre teszi. A lakások, üzlethelyiségek, és végső soron teljes házak minél olcsóbb megszerzése lesz az érintettek érdeke, így a még maradó lakókon folyamatosan növelni fogják a nyomást, míg nem marad itt olyan, aki tényleg itt él. Az iskolák, óvodák kiürülnek, melyek bezárása a maradók körében újabb elégedetlenséget szül, mely az így is drasztikus elvándorlási hullámot tovább gerjeszti.

Az épített környezet romlása után mindent el fognak uralni az alacsony színvonalú szálláshelyek, még alacsonyabb színvonalú kocsmákkal karöltve. A világ egy olyan irányba halad, hogy a mai huszonévesek szüleikkel ellentétben élményeket, nem anyagi javakat gyűjtenek, a turisztikai boom is ennek a folyamatnak a része. Ennek az élménygyűjtésnek viszont sajnos egy bizonyos kör számára a korlátok nélküli olcsó lerészegedés a módja. Egy kiürült, lakosok nélküli, az alapvető arculatát és infrastruktúráját elveszítő városrész pedig kizárólag ennek a körnek fog tudni szórakozást nyújtani. Ez végső soron megöli azt a fajta a turizmust, amit a magyar főváros felé valós érdeklődéssel közelítő turisták jelentenek. A kerület egy sötét folttá válik a térképen, ami szép lassan elkezdi mérgezni az egész várost. Budapest híre végleg belesüllyed az olcsó piaturizmus által generált mocsárba. A #chainbridge hashtaget felváltják a #drunkasfuck jellegű instagram képek, a kulturált közönség pedig megy máshova, ha Közép-Európába szeretne jönni. A vendégéjszakák száma tovább csökken, az országnak termelt bevétel rohamosan esik, ugyanis a kulturált vásárlóerővel rendelkező turizmus messze elkerül minket.

Ez a változás mindenkit rosszul fog érinteni. Nem csak az itt élőket. Azokat is, akik ma a budapestiek kulturált szórakozásából, hetedik kerületi ingatlanbefektetésből vagy a normális turizmusból élnek. És persze mindenkit, aki aggódik a világ egyik legszebb városának jövőjéért! Ugyanis végső soron a “bulinegyed” olyan állapotba fog kerülni, hogy már nem lesz lehetőség a helyreállításra, csak a házak többségének ledózerolására. (Erzsébetvárosi szülők nyílt levele és petíciójuk aláírásai a mellékletben)

5) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, és pénzügyi feltételek a Polgármesteri Hivatal keretein belül rendelkezésre állnak. Pénzügyi többletköltséget a rendelet végrehajtásának biztosítása nem igényel.

Rendeletmódosító javaslat

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének **/2019. (**.**.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete módosításáról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (5) 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (4) bekezdésében és a 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 9/2013. (II.22.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról következőket rendeli el:

1. §

(1) Az Ör. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási határán belül található üzletekre.
(2) A 3. § (1) bekezdés alkalmazása tekintetében a rendelet hatálya nem terjed ki a vendéglátást folytató üzletekre.
(3) A 3. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében a rendelet hatálya nem terjed ki a szállodákra.”

2. §

(1) Az Ör. 1. melléklete hatályát veszti
(2) Az Ör. 2. melléklete hatályát veszti

3. §

Jelen rendelet 2020 január 1-jén lép hatályba.

******* *******

jegyző polgármester

INDOKLÁS

Általános indokolás

Erzsébetvárosban az urbanizáltság foka és jellege, a terület beépítettsége és népsűrűsége, Belső-Erzsébetvárosban az éjszaka nyitva tartó vendéglátást folytató üzletek túlzott területi koncentrációja helyi sajátosságként indokolttá teszi, hogy az Önkormányzat – az egyedi és utólagos hatósági fellépési lehetőségeken túl – normatív módon, jogi eszközökkel védje a helyi lakosság éjszakai nyugalmát. A rendelet módosításának elsődleges célja a lakók pihenésének biztosítása, egészséges környezethez való alapvető jogának elősegítése Erzsébetváros teljes közigazgatási területén.

Részletes indokolás

1. §

Meghatározza a rendelet területi és személyi hatályát.

2. §

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

3. §

A rendelet hatályba lépésének időpontjáról rendelkezik.

Mellékletek

1. Környezeti zaj, és rezgésterhelési határértékek a belső-erzsébetvárosi állapotok tükrében – tanulmány + kivonatok az akusztikai szakvéleményből

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (2a7/2008-as rendelet)szerint az „üzemi és szabadidős zajforrások” zajterhelési határértékei éjszaka (22 óra és 6 óra) között „nagyvárosias beépítésű” lakóterületen 45 db. Lakóingatlanon belül, lakószobában 30 db. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet (Zajrendelet) 10. § (1) bekezdése alapján egyébként zajkibocsátási határérték megállapítására van szüksége többek között a vendéglátóhelyeknek is, amelyek akár „szabadidős zajforrást” szeretnének üzemeltetni (gy.k. a zeneszolgáltatás is idetartozik), ebben a környezetvédelmi hatóság jár el.

A határérték megállapítása nem egyszerű, a 27/2008-as rendelet 5. §-a adhat kiindulópontot, illetve a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (93/2007-es KvVM rendelet), egyébiránt a különféle zajkibocsátási határérték egy-egy konkrét vendéglátóhelyre vonatkozóan közérdekű adatnak számítanak. A határérték megállapításánál fontos fogalom még a Zajrendeletben meghatározott hatásterület (a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület”) , ami a belvárosban jellemzően a zajtól védendő épületeket, a környező lakóingatlanokat érinti. A legtöbb esetben a zajkibocsátási határértékeknek az épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re (illetőleg a nyílászárótól „általában 2 m-re”), a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük. Tehát egy vendéglátóhely „szabadidős zajkibocsátásából”, zeneszolgáltatásából származó zaj nagyon leegyszerűsítve a hatásterületén lévő lakóépületnél az egyes lakások esetében kívül, az ablaktól 2 m-re nem haladhatja meg a 45 decibelt a legnagyobb zajterhelést adó fél órában (a 27/2018-as rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint).

A valóságban a helyzet jóval bonyolultabb, Belső-Erzsébetvárosban alig 0.8 km²-es területen található rengeteg – mértékadó becslések szerint is legalább 300, 24 órán túl nyitva tartó – szeszes italt kiszolgáló, zeneszolgáltatást nyújtó szórakozóhely esetén a hatásterületeknél nyilvánvalóan átfedés van, sok helyen alig néhány m-re vannak egymástól a vendéglátóhelyek (Gozsdu Udvar, Madách Imre út, Kazinczy utca stb.), a zajkibocsátási határérték megállapításánál a hatásterület több tényezőtől függ, úgy, mint a Zajrendelet 2. § l) pontjában meghatározott háttérterheléstől („a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”). Az utcai tömeg, vagy a vendégek által okozott zajtól függetlenül is, józan ésszel végiggondolva, ilyen mennyiségű, és ennyire szűk területre koncentrálódott kocsma esetén szinte elképzelhetetlen, hogy ne lépjék át a megállapított zajkibocsátási határértékeket (jóindulattal feltételezve, hogy mindegyik VII. kerületi zenés vendéglátóhely rendelkezik ilyennel, azaz van „engedélyük” a zeneszolgáltatásra), de a gyakorlatban ez úgy működik, hogy minél többen vannak a helyen belül, annál hangosabb a zene is. Lehet tovább fokozni a helyzetet, ha bárki megnézi az önkormányzat „világörökségi nyilvántartását”, mely szerint a Belső Erzsébetváros világörökségi területén található szórakozóhelyek össz. kapacitása (azaz, ha egyidejűleg mind tele lennének) 15000 fő fölött van, és ez a szám teraszok, partyhostelek nélkül értendő.

A világörökségi terület, pontosabban a világörökségi helyszín védőövezete (a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) 1 § 5. pontja szerinti világörökségi terület: „a világörökségi helyszín és annak védőövezete”), tehát aKirály utca – Károly körút – Dohány utca – Klauzál utca, Klauzál tér, Csányi utca által határolt területet jelenti, ez a „bulinegyed” hozzávetőlegesen 70%-a, Belső Erzsébetváros területe ugyanis a Király utca – Károly körút – Rákóczi út – Erzsébet körút által határolt részt jelenti, az itt található vendéglátóhelyek teljes befogadóképessége meghaladhatja a 25 ezer főt (mégegyszer: ez csak a szórakozóhelyek befogadóképességét jelenti). Számos vendéglátóhely csinálta/csinálja azt, hogy az utcán is kiszolgálja a vendégeit (Dzzs, Telep, Központ, Zeg Zug, Úri Muri stb.), aztán a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-es módosítása után a szórakozóhelyekről kiszoruló dohányosok nagy számban tartózkodnak a közterületen a kocsmák közelében, ott vannak a helyek között folyamatosan vonuló kisebb-nagyobb csoportok, vagy az akár 50-100 fős pub crawlok. Ha csak 5%-os kihasználtsággal működnének a helyek, az is ezres nagyságrendű tömeget jelent, az egyik romkocsma (társ)tulajdonosa, már 3.5 évvel ezelőtt is napi 4000 vendégről tett említést (a – hivatalosan… – 560 fős befogadóképességű szórakozóhely esetén), és ez csak egy vendéglátóhely a sokszázból, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mekkora tömeg lehet jelen az utcákon (is), és ez önmagában milyen hangerővel járhat, ráadásul egyes szórakozóhelyek csúcsidőben jóval több embert engednek be, mint ami a hivatalos befogadóképességben szerepel, emellett figyelembe kell venni még a helyek zeneszolgáltatását, a taxikat (dudálás, zenélés), kisebb (de nem elhanyagolható) mértékben a túlárazott sütőport, majoránnát fogalmazók, lányokat futtatók autóiból áradó basszust, illetve a motorzajt, a riksákat (üvöltő utas és/vagy zene), a tömegtartózkodásra alkalmas épületben található, ezres befogadóképességű (rom)diszkók környékét, ahol a bejáratnál százas sorok várnak a bejutásra egy átlagos hétvégén, a teraszokon beszélgető, vagy üvöltöző vendégeket.

Elképesztő zajterhelésnek van kitéve Budapest legkisebb, legsűrűbben beépített és lakott kerületének harmadrésze, arról nem is beszélve, hogy a szűk utcákon ezek a hangok felerősödnek:

„A földfelszín hatása erősen függ a talaj minőségétől. Beton, ill. a gyárak környékén a döngölt földfelület által okozott „hanggyengülés” -3 dB (azaz erősödés lép fel), míg pl. a fűvel borított talaj esetében az erősen frekvenciafüggő hanggyengülés széles tartományban változhat.

Az épületek fala jó hangvisszaverő felületként viselkedik. Ennek megfelelően a „gyengülés” értéke -3 dB, azaz erősödés lép fel.”

(Forrás: Bozóki Zoltán: Zaj és rezgésvédelem)

A zajtérképről, illetőleg a mérési eredményekből nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az adott vendéglátóhely zeneszolgáltatásából, az érkező, vagy távozó, esetleg kint cigarettázó, ordítozó vendégeiktől, a nagyobb helyek esetén a taxiktól avagy mindezekből együttesen származik a zaj, utóbbira jó példa lehet az ELLÁTÓház, ahonnan az őrjöngő pub crawlok, a stag partyk, a nyitott ajtónál kiáramló hangos zene, illetőleg a számtalan taxi, vagy a riksák mélynyomója egyaránt komoly zajszennyezést okoz, ami meg is látszik a számokon, 2017-2018-ban is bőven 70 db fölötti átlag éjjeli zajszinttel.

2. Egészségügyi tanulmány

3. Népességszám alakulása Erzsébetvárosban

Népesség.com VII kerületre vonatkozó adatbázisa alapján:

Budapest 7. kerület utolsó becsült népessége 52 479 fő (2018 évben) , ami az akkori Magyarország népességének 0.53%-a (Budapest megyének 3%-a). Népsűrűsége 25110 fő/km2. Lakások száma 36853, népességet figyelembevéve, ez 1.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2017-2018] időszakban
(-0.9%/év), 2019-ben Budapest 7. kerület lakossága 52 004 lenne.

[2018-2019] – 5.36% /év

A fenti elemzés szerint, ha népesség azonos ütemben változna mint
[2017-2018] időszakban (-0.9%/év), 2019-ben Budapest 7. kerület lakossága
52 004 lenne.
A prognózishoz képest 4.46 % az eltérés. A fentebbi statisztikai adatsor legkiemelkedőbb éves átlagainak is a duplája ez az arány a 2018-19-es évben.

Eltűnt a kerületből egy év alatt 2813 ember, a lakosság 5.35%-a. Egy falunyi lakos.